Amerikai kutatók kimutatták, hogy a másodlagos dohányfüstben lévő 4000 vegyület közül sok még jóval a cigaretta elnyomása után is megmarad a zárt terekben. Ezek az anyagok a beltéri légszennyező anyagokkal, például az ózonnal és a salétromsavval kölcsönhatásba lépve teljesen új vegyületeket alkotnak, amelyek között rákkeltő anyagok is lehetnek.
A harmadlagos dohányfüstben lévő nitrózaminok szinte minden felületen megmaradnak, köztük a gyermekjátékokon és más olyan tárgyakon, melyeket a kisgyermekek a szájukba vesznek. A vegyület az emberi DNS-hez kötődik, kontrollálatlan sejtnövekedést és rákos daganatok kialakulását okozva.
Dr. Bo Hang, a Lawrence Berkeley National Laboratory kutatója az Amerikai Kémikusok Társaságának dallasi konferenciáján elmondta, hogy a beltéri dohányzás tiltására a legjobb indok a harmadlagos dohányfüst káros hatása, ami a legjelentősebb egészségügyi kockázatot jelenti a csecsemőkre és a kisgyermekekre nézve. Mászás közben a kisgyermekek a szájukba veszik a kezüket és a játékokat, és megérintik, lenyelik vagy belélegzik a harmadlagos dohányfüstből származó vegyületeket. Kis méretük és fejlődésük korai szakasza miatt ők sokkal sérülékenyebbek a környezeti ártalmakkal szemben, mint a felnőttek.
A harmadlagos dohányfüst maradványaitól úgy lehet a leghatékonyabban megszabadulni, hogy lecseréljük a kanapét és a szőnyegeket, és átfestjük a falakat. A bútorzat lecserélése azonban meglehetősen költséges, így azt alapos porszívózás, a szövetek, függönyök és ágyneműk rendszeres mosása is segítséget jelenthet.
Forrás: Medipress.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.