Oké, hogy a korán kelő aranyat lel, de mit kap, aki sokáig szeret fent maradni?
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint jó eséllyel alvászavart, depressziót, magasabb alkohol és nikotinfogyasztást. Vagy legalábbis magasabb hajlamot minderre.
Az emberek attól függően, hogy mikor szeretnek felkelni, alapvetően három kategóriába sorolhatók. Kb 10% kifejezetten korán kelő, 20 % kifejezetten későn kelő, a maradék pedig a kettő között áll valahol. A három kategóriába tartozó emberek nem csak abban különböznek ám, hogy mikor szeretnek kikelni az ágyból. A kutatás szerint hormonális, agyi és egyéb életmódbeli különbségek is vannak közöttük.
Német kutatók ennek próbáltak a végére járni, amikor 16 korán kelőt, 23 későn kelőt és 20 közép kategóriába eső önkéntest vetettek MRI vizsgálat alá.
Kiderült, hogy az éjszakai baglyok agyi fehérállománya rosszabb állapotban volt, mint korán kelő társaiké. Ez különösen azokra az agyi területekre volt igaz, ahol a szomorúság és depresszió eredményei jelentkeznek. Az egyik kutató erről így nyilatkozott: „Azt gondoljuk, hogy ennek oka, hogy a későn kelők állandó időeltolódástól szenvednek.”
Időeltolódásból származó fáradtság az utazás öröme nélkül? Ez elég rosszul hangzik. Ha viszont a kutatóknak sikerül molekuláris szinten azonosítani a borzalmas reggelekért felelős agyi mechanizmust, akkor megnyílik annak a lehetősége, hogy ezen segítsenek valamilyen módon.
Mi már nagyon várjuk :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.