Mindennapi Egészség

Megérkezett az igazi esős, szeles őszi idő, ilyenkor jól esik egy csésze forró tea. Most eláruljuk nektek, melyik típust miért érdemes fogyasztani.

A teafajtákat, több szempont szerint lehet osztályozni. A tealevelek utómunkálatai (fermentációs folyamatai) szerint öt nagy teafajtát lehet meghatározni.

Fekete tea:
A fekete tea a zöld tea fermentálásával, azaz speciális hőkezelésével készül. Betakarítást követően a tealevelek kémiai reakción mennek keresztül, azaz oxidálódnak. Ennek köszönhetően a tea elveszti antioxidáns hatásának nagy részét, azonban az íze összetettebb és karakteresebb lesz.
A fekete teában lévő teanin nevű aminosav segít éber állapotba kerülni, miközben a szervezet nyugalmi állapotban marad. A teanin hatása már 2-3 csésze fekete tea elfogyasztását követően tapasztalható. A fekete teát este is nyugodtan fogyaszthatjuk, mert más koffeintartalmú italokkal szemben nem zavarja az elalvást, a nyugodt pihenést. 

Zöld tea:
A zöld teát szűz teának is nevezik, mert készítésekor az erjesztési, fermentálási fázis elmarad. Feldolgozása alatt több lépésben párolják, a cél a víztartalom kivonása a levelekből. Ezzel az eljárással megmaradnak a természetes enzimek és antioxidánsok, melyek a fermentálással elvesznének.
A zöld teában kevés koffein van – a fekete teához képest kb. a harmada.
A tea minőségét sok minden befolyásolja: a termesztési helyen kívül fontos szempont a levelek életkora, ugyanis minél fiatalabb a zöld tea, annál gyengébb minőségű, ezáltal irritálhatja a gyomrot.
A zöld tea serkenti az anyagcserét, zsírégető és kiváló élénkítő hatású. Vitaminokban gazdag, ezáltal erősíti az immunrendszert. További előnyei: értágító – fejfájás esetén hasznos lehet, valamint a benne található antioxidánsok védenek a szabad gyökök kóros elszaporodása ellen, így a fogyasztása hozzájárulhat egyes daganatos megbetegedések megelőzéséhez is.

Sárga tea:
A sárga teát véletlenül fedezték fel a zöld tea készítése közben. Észrevették, hogy ha a leveleket gyúrás és csavarás után nem szárítják meg idejében, akkor sárga színt vesznek fel. Előállítása egy lépésben különbözik a zöld teákétól: a sárga teák esetében kimarad a fonnyasztás fázisa, helyette egy rövid sütési folyamat következik. Ezzel megakadályozzák a gyors fermentációt.
A sárga tea csökkenti a koleszterinszintet, de bőrünk, hajunk és fogaink egészségét is kiválóan védi. A zöld teához hasonlóan a sárga is természetes segítség lehet a fogyókúrában, ugyanis zsírégetőként is használható.

Fehér tea:
Kínában a fehér tea fogyasztása több mint ezer évig a császárok kiváltsága volt.
A fehér tea rügyeit a leszedésük után bambuszszitára terítik ki, majd 2 nap alatt megfonnyasztják. Ekkor válik igazán fehérré az oxidáció hatására. A fehér tea bimbóit száradás közben többször átforgatják kézzel, így segítik a nedvességtartalom elvesztését. Ez után mintegy 90-100 °C hőmérsékleten szárítják tovább a fehér tea rügyeit.
A fehér tea természetes antioxidáns tartalma a zöld teában található mennyiség kétszerese. Ezek közömbösítik a káros szabad gyököket, gátolják a sejtek öregedését. A fehér tea rákmegelőző hatású, mivel flavonoid tartalma megakadályozza a sejtburjánzást.Vérnyomáscsökkentő hatású, továbbá koleszterincsökkentő és érelmeszesedést gátló.

Vörös tea
A vörös teák nagy részét Indiában termesztik.
A vörös tea részlegesen van erjesztve, a fekete és zöld tea között áll mind ízben, mind színben. Készítésekor félbeszakítják a fermentációs folyamatot, amikor a tealevél közepe még nem, de a végei már teljesen fermentáltak.
A vörös tea nyugtató, stresszoldó és méregtelenítő hatású. Serkenti a zsírok lebontását, valamint csökkenti a koleszterinszintet. Remek antioxidáns, amelynek hatása sokkal intenzívebb, mint a zöld teáé.