Mindennapi Egészség

A rendszeres futást számos egészségügyi előnnyel, például a testsúly szabályozásával, a stresszoldással, a vérnyomás csökkentésével és a koleszterinszint csökkentésével is összefüggésbe hozzák. A legújabb kutatás szerint azonban van egy határ, ami fölött ezek a kedvező hatások eltűnnek.

Több kutatás is kimutatta, hogy a „mérsékelt” futás, vagyis hetente összesen két-három óra, segíti elő a legjobban a hosszú életet, ami ellentmondásban van a testmozgások esetében általában ismételhetett „minél több, annál jobb” elvvel.

Az Amerikai Kardiológus Kollégium washingtoni éves konferenciáján Dr. Martin Matsumura, a Lehigh Valley Health Network Szív-érrendszeri Kutatóintézetének igazgató-helyettese arról számolt be, hogy a soha nem sportoló, és a rendkívül sokat futó embereknek általában rövidebb a várható élettartama, mint azoknak, akik mérsékelten futnak.

Érdekes módon szívroham vagy agyérgörcs leggyakrabban reggel 6 óra 30 perckor következik be. A kutatók azt állítják, rájöttek a magyarázatra: a jelenség a napi biológiai óránkkal függ össze.

Az amerikai kutatók kimutatták, hogy a vérrögök lebontását lassító fehérjék vérszintje reggel 6.30-kor tetőzik.

A bostoni Brigham and Women's Kórház és az Oregoni Orvostudományi Egyetem közös kutatócsoportja azt vizsgálta, miért reggel fordulnak elő leggyakrabban a szívrohamok és agyvérzések. Tizenkét egészséges önkéntesben vizsgálták két héten keresztül a fehérjék szintjét. A résztvevőket úgy figyelték meg, hogy közben napi rutinjukat deszinkronizálták természetes napi biológiai órájukhoz viszonyítva. Ezzel az volt a céljuk, hogy megállapítsák, a napi biológiai óra vagy a személy tevékenységei okozzák a fehérjeszintek ingadozását.

A kutatók különösen a plazminogén aktivátor gátló-1 (PAI-1) protein szintjét vizsgálták, amely a vérrögök lebontását akadályozza meg, és ezáltal jelentősen hozzájárul a szívroham és az agyi érkatasztrófák egy részének kialakulásához. A Blood szaklapban közzétett tanulmányukban a szakértők arról számoltak be, hogy a PAI-1 fehérje szintje szigorú ritmust mutat, ami reggel 6 óra 30 perc körül tetőzik.

Forrás: Medipress.hu

Amerikai tudósok állításuk szerint bizonyítékot találtak rá, hogy a fejlődési rendellenesség kialakulása már a terhesség korai szakaszában megkezdődik. A mostani vizsgálati eredmények arra engednek következtetni, hogy az autista gyerekek esetében az agykéreg fejlődésének korai szakaszában történnek olyan rendellenességek, amik később a betegség kialakulásához vezethetnek.

A San Diego Orvosi Egyetem és az Allen Agykutató Intézet tudósai összesen 25, halott gyerekek agyszövetéből származó gént vizsgáltak meg. A gyerekek között egyaránt voltak autisták és egészségesek is.

A tudósokat elsősorban a biomarkerként működő gének érdekelték, amik az agykéreg különböző rétegeiről adnak információkat. Ezen kívül még az autizmus kialakulásában szerepet játszó, régóta ismert géneket, valamint néhány kontroll gént is megvizsgáltak.

"A terhesség alatt a magzatok agya lassan, rétegenként épül fel - nyilatkozta Dr. Eric Courchesne, az idegtudományok professzora, és a San Diego Egyetem Autizmus Központjának igazgatója - A fejlődés során összesen hat réteg alakul ki. Az autizmusban szenvedő gyerekeknél minden esetben valamilyen fejlődési zavart észleltünk a kéreg-rétegek fejlődésében."

"A legmeglepőbb az volt, hogy a korai fejlődési rendellenességek szinte minden autista gyerek agyában jelen voltak, a számtalan különböző tünet és a komplex genetikai tényezők ellenére" - tette hozzá Dr. Ed Lein, az Allen Agykutató Intézet munkatársa.

forrás: Medipress.hu

Azok a csemeték, akik kevesebb időt töltenek a televízió és a számítógép előtt, többet alszanak, egészségesebb testsúlyúak, jobban teljesítenek az iskolában, és jobb a magatartásuk is – terül ki egy friss kutatásból.

Az eredmények alapján a képernyő töltött idő szülők általi szabályozása mindenképpen jó hatással van a gyerekek fejlődésére, amennyiben a kontroll a tévénézésre, a videójátékokra és az internetezésre is kiterjed.
A JAMA Network Journals című szakfolyóiratban megjelent tanulmányhoz több mint 1 300 iskolást vettek górcső alá két egyesült államokbeli, iowai és minnesotai közösségből, illetve a szülők és a tanárok szolgáltattak adatokat a megfigyelt diákokról. A vizsgálat az elhízás megelőzésére irányuló program részeként zajlott.

„Eredményeink arról tanúskodnak, hogy a fokozott szülői felügyelet csökkentette a képernyő előtt töltött időt, aminek következtében a gyerekek többet aludtak, jobban teljesítettek az iskolában és kevésbé agresszív volt a viselkedésük. A több alvás alacsonyabb testtömegindexszel járt. A fokozott szülői felügyelet révén a kicsik kevesebb erőszakkal szembesültek a televízióban és a videójátékokban” – magyarázta a kutatást vezető Dr. Douglas Gentile, az Iowai Állami Egyetem munkatársa.

Forrás: Medipress.hu

A D-vitamin jót tesz a szívnek – derül ki egy friss kutatásból. A koszorúér-betegség akár 32 százalékkal gyakoribb azoknál, akik hiányt szenvednek belőle, illetve nagyobb eséllyel súlyosabb is. A tudósok ezzel együtt óvatosságra intenek a bőrrák kialakulásának veszélye miatt.

Köztudott, hogy a túlzásba vitt napozás bőrrákot okozhat. Ám egy friss kutatás szerint a napfény mértékletes élvezete jó hatással van az egészségre, hiszen hozzájárulhat a szívinfarktus megelőzéséhez.
A D-vitamin hiányban szenvedőknél ugyanis súlyosabb formában és nagyobb eséllyel jelentkeznek szív- és érrendszeri panaszok. A témában jelenleg legkiterjedtebbnek számító kutatás során tízből hét koszorúér-angigráfián átesett betegnél állapították meg a „napfényvitamin” hiányát. Ez a vizsgálat arra szolgál, hogy mérje a szív artériáinak átjárhatóságát.


A D-vitamin hiánya a koszorúér-betegség magasabb kockázatával állt összefüggésben: a legalacsonyabb vitaminszinttel rendelkezőknél 32 százalékkal magasabb volt a kórkép veszélye. Ráadásul náluk majdnem ötödével magasabb volt a súlyosabb, több érre kiterjedő elváltozások aránya. A vitaminhiány súlyosságával egyenes arányban növekedett tehát a probléma súlyossága is. A legalacsonyabb vitaminszint csaknem kétszeresére növeli az artériák elzáródásának kockázatát a normális értékhez képest.

Forrás: Medipress.hu

A Vanderbilt Egyetem munkatársai finom elektromos hullámokkal képesek befolyásolni az agy működését.

Robert Reinhart és Geoffrey Woodman professzor és munkatársai egy olyan sapkát fejlesztettek ki, mely finom elektromos hullámaival képes befolyásolni. A módszer nem csupán a problémamegoldó képességet fejleszti, hanem a tanulást is gyorsítja, hozzájárulva ez egyre bonyolultabb ismeretek elsajátításához. Emellett felmerül az eszköz olyan kóros állapotokban való alkalmazhatósága, mint a skizofrénia, vagy a hiperaktív-figyelemhiányos szindróma (ADHD).

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az agykéreg középső-homloklebenye felel az elkövetett hibákból való tanulásért: mintegy pár milliszekundumnyi negatív hullám jelenik meg, amikor felismerjük, hogy valamit rosszul csináltunk. A szóban forgó sapka elektródái a koponya két kiemelt pontjával érintkezve képesek az agy ezen területét ingerelni, a stimuláció mintegy 20 percig tart. A kezelést követően az önkéntesek kevesebb hibát vétettek a speciális teszteken.

Forrás: Medipress.hu

Két friss kutatás szerint a fagyasztott alapanyag éppolyan tápláló, mint a friss.

Annak, aki eddig lemondóan legyintett az áruházak mirelit zöldségeket és gyümölcsöket kínáló pultjainál, érdemes újragondolnia az álláspontját. Egyesült királyságbeli kutatók szerint ugyanis a fagyasztott áru sok esetben épp olyan tápláló, mint a friss – sőt, olykor még több értékes vegyületet tartalmaz. 

A Chesteri Egyetem és a Leatherhead Élelmiszerügyi Kutatóintézet egymástól független vizsgálatai szerint a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök az esetek 66 százalékában több antioxidánst – például C-vitamint, polifenolt, béta-karotint és luteint – tartalmaznak, mint a három napig hűtőszekrényben tárolt friss változatok. Az antioxidánsok nemcsak az immunrendszer erejének megőrzésében segítenek, hanem olyan betegségek ellen is felveszik a harcot, mint a szívproblémák vagy a rák. 

„Muszáj figyelmen kívül hagynunk azt a közvélekedést, miszerint a friss mindig jobb a mirelitnél” – mondta Dr. Rachel Burch, a Leatherhead Kutatóintézet munkatársa. 

„A friss zöldségek és gyümölcsök olykor napok vagy akár hetek alatt kerülnek a termesztés helyéről a hűtőszekrénybe, ahol még tovább állnak néhány napig. Ez idő alatt számos tápanyag szinte lecsökken bennük. A fagyasztott változatok azonnal hűtésre kerülnek betakarítás után, így megőrződnek bennük a tápanyagok” – tette hozzá Natasha Murray, Az Ausztrál Dietetikusok Szövetségének szakértője. 

Forrás: Medipress.hu

Anthony Hilton mikrobiológus professzor és diákjai úgy találták a kísérletek során, hogy a földre esett ennivaló mielőbbi felkapása valóban védhet a kórokozók rátelepedése ellen – a köztudatban elterjedt öt másodperces „szabálynak” tehát akár tudományos magyarázata is lehet.

„A földre esett élelmiszer elfogyasztása továbbra is fertőzésveszéllyel jár, mivel a következmény az adott helyen éppen jelenlévő baktériumok összetételétől függ” – magyarázta az angliai Aston Egyetem szakértője.

„Eredményeink azonban némi megkönnyebbülést jelenthetnek azok számára, akik hosszú ideje alkalmazzák az öt másodperces szabályt, miszerint az azon belül felemelt ételt még nyugodtan meg lehet enni. Annak ellenére, hogy az általános álláspont alapján ez csupán egy tévhit, bizonyítékot találtunk arra, hogy a belső térben lehullott ennivaló elképesztően csekély kockázatot jelent, ami padlószőnyeg esetén a legelenyészőbb” – tette hozzá a kutató.

Hilton professzor és hallgatói figyelemmel kísérték, hány kórokozó került a pirítósra, a tésztára, a süteményre és a cukorkára, miután azok szőnyegre, parkettára vagy padlólapra estek.

A kutatók kifejezetten E. coli és Staphylococcus aureus nyomokat kerestek a 3 és 30 másodperc közötti ideig lent tartott élelmiszerekre. Az idő és a padló típusa egyaránt szerepet játszott a baktériumok megtelepedésében. Minél tovább maradt odalent az étel, annál több kórokozó került rá. A laminált padló és a kövezet bizonyult a legkedvezőtlenebbnek 5 másodpercnél hosszabb idő és ragadós élelmiszer esetén.

Hilton professzor és diákjai kérdőíves felmérést is készítettek arra vonatkozóan, hogy az emberek hajlandóak-e megenni a leesett ételt.

„Meglepő módon a megkérdezettek többsége boldogan elfogyasztja a leesett élelmiszereket, főleg a nők. Az öt másodperces szabálynak pedig rendkívül sok híve van, ami talán mégsem mendemonda ennek fényében” – nyilatkozta a szakértő.

Forrás: Medipress.hu

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a babakocsiban vagy bébiülésben töltött túl sok idő hátráltatja a gyerekek beszéd- és mozgásbeli fejlődését.

Ha egy csecsemő túl hosszú időn keresztül ül a babakocsiban, főleg, ha az előre néző típus, akkor ezzel csökken a szülőkkel való interakció mértéke, illetve a szabad felfedezések lehetőségének mennyisége. Mindez később az iskolai teljesítményre is negatívan hathat, hasonlóan ahhoz, amikor egy kisgyerek korlátlan időben használhat okostelefont vagy tabletet, ahelyett, hogy szülei énekelgetnének neki vagy beszélgetnének vele.

Mindezekre a veszélyekre Sally Goddard Blythe neuropszichológus hívta fel a figyelmet egy konferencián, ahol hangsúlyozta, hogy a csecsemők számára a legfontosabb a szabad mozgás és a felfedezések lehetőségének biztosítása, mert ezek mind nélkülözhetetlenek a figyelem, az egyensúlyérzés és a koordinációs készségek elsajátításához. A testi fejlődést emellett a társas érintkezések, az éneklés, a beszélgetés, vagy csupán a tartós szemkontaktus is nagyban segítik, és aki ezekben hiányt szenved, az később – hiába magas amúgy az intelligenciaszintje – rosszabbul fog teljesíteni az iskolában.

A chesteri Neuropszichológiai Intézet igazgatója hozzátette, hogy természetesen a fent említett dolgok csak akkor jelentenek veszélyt, ha mértéktelenül fordulnak elő. Ha a szülő arra használja a babakocsit, amire tényleg való, hogy egyik helyről a másikra eljut vele a gyerekével, azzal semmi gond nincs, ám feleslegesen ne ültessük benne a kicsiket, csak azért, hogy ne kelljen utánuk szaladgálnunk, hiszen fejlődésük szempontjából nagyon fontos a kúszás és a mászás időszaka is.

Forrás: Medipress.hu

Olyan üdítőitalt készített egy cég, amely ellensúlyozza a cukor negatív hatásait. A pinitol nevű összetevő természetes módon a murvafürt nevű virágban fordul elő, s alkalmas a kiugró vércukorszint-emelkedés megelőzésére, mely édesség fogyasztása után következik be. Ezzel csökkenthető a cukorbetegség kialakulásának veszélye.

A Simply Great Drinks vállalat, amely alma- és szőlőízű italokat gyárt, Dr. Sepe Sehati vezetésével kísérletezte ki az új italt. „A cukorbetegség kockázati tényezőinek jó része kiküszöbölhető. Lényeges közülük annak a rendszernek a túlzott ingerlése, mely az optimális vércukorszintről gondoskodik. Az édességekből és üdítőkből eredő túlzott cukorfogyasztás stimulálja a hasnyálmirigyet, amelynek inzulintermelő képessége egyszerűen elfárad. A pinitol lényegesen csökkenti a glükózválasz ívét” – magyarázta Dr. Sehati.

„A pinitol jótékony hatása tudományosan bizonyított a hiperglikémia és az inzulinrezisztencia kezelésében. Rengeteg kutatás zajlik most is ebben a témában, hogy minden felmerülő kérdésre választ kaphassunk az összefüggéssel kapcsolatban” – tette hozzá a szakértő, aki szerint 12 héten át fogyasztott napi 125 milliliteres mennyiség már eléri a kívánt hatást.

Forrás: Medipress.hu