Mindennapi Egészség

Mivel a Lyme-kórra és még számos kullancs által terjesztett betegségre nem létezik védőoltás, érdemes megfogadni a szakértő tanácsait a fertőzés megelőzésére vonatkozóan.
A tavaszi-nyári szezon egyre több szabadtéri programot jelent, beleértve a túrázást, a kempingezést és a kertészkedést is. A friss levegőn kívül mindegyikben közös, hogy ezek során célszerű tudatosan védekezni a kullancscsípés ellen.

„Mivel többek között a Lyme-kórra, az ehrlichiózisra és az anaplazmózisra nincs még védőoltás, érdemes mindenekelőtt a csípés megelőzésére törekedni” – fogalmazott Dr. Christopher Ohl, az egyesült államokbeli Wake Forest Baptista Orvosi Központ professzora, s a következő tanácsokkal szolgált:

- A DEET (N,N-dietil-meta-toluamid) tartalmú riasztószerek ideálisak a bőrre, míg a ruhát és a lábbelit permetrines szerrel érdemes kezelni. Utóbbi hetekig tartó védelmet biztosít, ráadásul néhány mosást is kibír.
- A nadrág szárát a zokniban kell tűrni a szabad bőrfelület csökkentésének céljából. Túra során célszerű a kitaposott ösvényen maradni, távol a magas fűtől, valamint a bokros területektől.
- A szabadban töltött idő után érdemes azonnal megvizsgálni a testünket, hogy találunk-e kullancsot. Minél tovább marad bent a rovar, annál nagyobb a fertőzés veszélye.
- Kullancs felfedezésének esetén csipesszel kell eltávolítani, olyan közel megfogva a bőrhöz, amennyire csak lehet. Semmiképpen sem szabad megragadni az ujjakkal és megszorítani – ekkor ugyanis a rovarban lévő folyadék a bőrbe áramlik, növelve a fertőzés kockázatát.
- Kullancscsípés után egy-két héttel jelentkező láz esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. A lappangási idő általában 8-14 nap a rovar által terjesztett betegségeknél.
- Kisállatainkat bolhanyakörvvel és más kullancsriasztó szerekkel érdemes védeni a csípés ellen.

Forrás: Medipress.hu

Sok választási lehetőség esetén az étteremben evők „leértékelik” az étlap bizonyos részeit. Az egy csoportba sorolt egészséges fogásokat például nem érzik étvágygerjesztőnek. Ez felgyorsítja a döntési folyamatot, amelynek végén valami hizlalóbb étel felé fog billenni a mérleg nyelve. A hatás azonban nem figyelhető meg olyankor, amikor az egészséges választék szétszórva szerepel az étlapon.

Rengeteg étterem kínál egészséges alternatívákat a tudatos táplálkozás híveinek. Az alacsony kalóriatartalmú étlaprészlet viszont akár hizlalhat is az egyesült államokbeli kutatók friss beszámolója szerint. A vendégek egy része még arra sem veszi a fáradságot, hogy alaposan átböngéssze az egészséges ételekkel teli szekciót, mert nem érzi elég vonzónak – a végén pedig valami hizlalóbbat rendel.

„Mivel a legtöbb étlap elég összetett, hiszen számos fogást kínál különböző összetevőkből, a betérők igyekeznek egyszerűsíteni a döntési folyamatot. Az alacsony kalóriatartalomról automatikusan íztelenséget feltételeznek, illetve a jóllakottság elmaradását társítják hozzá” – magyarázta Jeffery Parker, a Georgia-i Állami Egyetem munkatársa, valamint Donald Lehmann, a Kolumbiai Egyetem szakértője.
„Az éttermek voltaképpen megkönnyítik a vendégek számára, hogy figyelmen kívül hagyják az alacsony kalóriatartalmú lehetőségeket, már a döntési folyamat legelején” – vallják a kutatók.

Forrás: Medipress.hu

A szívelégtelenség ritkábban jelenik meg azoknak az idősebb felnőtteknek a körében, akik optimistán tekintenek a világra maguk körül – derül ki Harvard és a Michigani Egyetem közös tanulmányából, mely a Circulation: Heart Failure című szaklapban jelent meg nemrég.

A tudósok megállapították, hogy az optimizmus egyértelműen csökkenti a szívelégtelenség kialakulásának esélyét az ötvenévesnél idősebb népesség körében. A kutatásban résztvevő legpesszimistább önkéntesekhez képest a legoptimistábbak 73 százalékkal kisebb eséllyel néznek szembe a gyakori betegséggel.


Eric Kim, a kutatás vezetője, 6808 idősebb felnőtt adait vette górcső alá csapata segítségével. A szakember a Health and Retirement Study nevű reprezentatív panel 50 évnél idősebb tagjait vizsgálta négy éven át: az önkéntesek folyamatosan beszámoltak egészségügyi és pszichés állapotukról.

Annak érdekében, hogy a kutatók ki tudják szűrni a szívelégtelenségért felelős egyéb tényezők hatását, a tanulmány során figyelembe lett véve az életmód, a krónikus betegségek és a genetikai hajlam is.

„Minél optimistábbnak bizonyultak a résztvevők, annál kisebb valószínűséggel érte el őket a szívelégtelenség. Ugyanakkor a legpesszimistább önkénteseink szinte mindegyike átélte a betegség tüneteit. Mindennek fényében nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hozzáállás és a stresszkezelő-képesség fejlesztésének fontosságát a gyógyászatban” – vélekedik Kim.

Forrás: Medipress.hu

A napi rendszerességű vaspótlás jelentősen növeli a nők fizikai teljesítőképességét – derül ki egy friss kutatásból.
Dr. Sant-Rayn Pasricha, az ausztrál Melbourne-i Népegészségügyi Iskola munkatársa kijelentette, hogy lényeges javulást lehetett tapasztalni a nők sportteljesítményében, amennyiben azok naponta vastablettát szedtek.
A pozitív hatást szájon át szedendő táplálék-kiegészítővel érték el, s nyilvánvalóan hasznos lehet a profi atléták, illetve a vashiányos és a vérszegénységben szenvedő nők számára.

A korábbi tanulmányokat felülvizsgáló szerzők szerint a vastablettát kapó nők alacsonyabb pulzus mellett és nagyobb hatékonysággal tudták elvégezni a korábbi edzést.
„Az adatok újraelemzésekor megkapó különbségre lettünk figyelmesek” fogalmazott Dr. Pasricha, aki szerint ez az első olyan alkalom, amikor sikerült megerősíteni a vastartalmú étrend-kiegészítők fizikai teljesítményre gyakorolt pozitív hatását.

A szülőképes korú nőknél kiemelten magas a vashiány kockázata a menstruációs vérveszteség miatt. „A rendszeres vashiányra irányuló szűrés hasznos lehet a nők számára, beleértve a profi sportolókat is” – nyilatkozta a szakértő a Journal of Nutrition című szakfolyóirat hasábjain.

„Az atléták, főleg a nők ugyancsak magas vashiány-kockázattal élnek” – tette hozzá Dr. Pasricha, ami elsősorban az étrendnek, valamint a túlzott igénybevétel miatti gyulladásnak tudható be. A vashiány fáradékonysággal, letargiával, végül pedig vérszegénységgel járhat.

Forrás: Medipress.hu

Egy nagyszabású kutatás kimutatta, hogy a házas emberek a szívpanaszok alacsonyabb kockázatának vannak kitéve.

A 3,5 millió ember adatait elemző kutatás elsőként hasonlította össze a házas embereket az egyedülállókkal, elváltakkal és özvegyekkel. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a házasság férfiak és nők esetében egyaránt körülbelül öt százalékkal csökkenti a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatát. A családi állapot különösen a lábszárak vérellátását érintő perifériás artériás betegség kockázatát befolyásolja: a házasokra a betegség 19 százalékkal alacsonyabb kockázata leselkedik. A házasokban az agyérgörcshöz vezető cerebrovaszkuláris betegségek valószínűsége is 9 százalékkal alacsonyabbnak bizonyult.

Jeffrey Berger kardiológus, a New Yorki-i Egyetem Langone Orvosi Központjának kardiológusa szerint valószínűsíthető, hogy ha valaki házas, a házastársa arra ösztönzi, hogy jobban odafigyeljen magára.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy az özvegyek esetében 3 százalékkal magasabb a szívbetegség kockázata, és a dohányzás az elválta emberek körében a leggyakoribb, az özvegyek körében pedig a legritkább. Az elhízás előfordulása az egyedülálló és az elvált emberek esetében bizonyult a leggyakoribbnak. Az özvegyek esetében nagyobb az esélye annak, hogy magas vérnyomás vagy diabétesz alakul ki bennük, vagy hogy elégtelen testmozgást végeznek.

Forrás: Medipress.hu

Oké, hogy a korán kelő aranyat lel, de mit kap, aki sokáig szeret fent maradni?
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint jó eséllyel alvászavart, depressziót, magasabb alkohol és nikotinfogyasztást. Vagy legalábbis magasabb hajlamot minderre.

Az emberek attól függően, hogy mikor szeretnek felkelni, alapvetően három kategóriába sorolhatók. Kb 10% kifejezetten korán kelő, 20 % kifejezetten későn kelő, a maradék pedig a kettő között áll valahol.  A három kategóriába tartozó emberek nem csak abban különböznek ám, hogy mikor szeretnek kikelni az ágyból. A kutatás szerint hormonális, agyi és egyéb életmódbeli különbségek is vannak közöttük.

Német kutatók ennek próbáltak a végére járni, amikor 16 korán kelőt, 23 későn kelőt és 20 közép kategóriába eső önkéntest vetettek MRI vizsgálat alá.

Kiderült, hogy az éjszakai baglyok agyi fehérállománya rosszabb állapotban volt, mint korán kelő társaiké. Ez különösen azokra az agyi területekre volt igaz, ahol a szomorúság és depresszió eredményei jelentkeznek.  Az egyik kutató erről így nyilatkozott: „Azt gondoljuk, hogy ennek oka, hogy a későn kelők állandó időeltolódástól szenvednek.”

Időeltolódásból származó fáradtság az utazás öröme nélkül? Ez elég rosszul hangzik. Ha viszont a kutatóknak sikerül molekuláris szinten azonosítani a borzalmas reggelekért felelős agyi mechanizmust, akkor megnyílik annak a lehetősége, hogy ezen segítsenek valamilyen módon.

Mi már nagyon várjuk :)

Forrás: http://blogs.discovermagazine.com/d-brief/2013/10/01/early-birds-have-different-brains-than-night-owls/

A napi rendszerességgel fogyasztott sovány tej csillapítja a porckopás tüneteit a nők térdében – derül ki egy friss kutatásból, amely szerint azonban a férfiaknál csekély hatás figyelhető meg. A bostoni kutatók úgy találták, hogy a sajt mindkét nem tagjainak állapotát rontja, a joghurt pedig kis mértékben változtat rajta.
A jelen tanulmányhoz tartozó vizsgálat megfigyelési időszakának kezdetén röntgennel vették szemügyre a szakértők a résztvevők csonttávolságát – olvasható az Arthritis Care & Research című szakfolyóiratban. Összesen 888 térd-porckopással küzdő férfi és 1 260 nő került be a mintába, akiket négy év elteltével is megvizsgáltak.

Kiderült, hogy naponta 236 milliliternyi tejfogyasztás esetén csökken a nők porcvesztesége. Bár mindegyiküknél a csonttávolság csökkenését lehetett tapasztalni, a probléma kevésbé volt szembetűnő a tejivóknál.

A tejet egyáltalán nem fogyasztóknál 0,38 milliméterrel, a heti három pohárnál kevesebbet ivóknál 0,29 milliméterrel, a 4-6 pohárral kortyolóknál 0,29 milliméterrel, a legalább hét pohárral ivóknál pedig 0,26 milliméterrel csökkent a csontok távolsága. A napi sajtbevitel csekély mértékben rontott az eredményeken. Az összefüggés a betegség súlyosságától, a testtömegindextől és az étrendi tényezőktől függetlenül fennállt.

A brit kormány arra készül, hogy jogszabályban kötelezi a gyártókat a fehér kenyér folsavval történő dúsítására, hogy visszaszorítsák a gerincbetegségekkel születő csecsemők számát.

Earl Howe brit egészségügyi miniszter bejelentette, hogy miután megkapják az ország táplálkozási adataira vonatkozó széles körű felmérés adatait, megteszik a szükséges lépéseket a kérdésben.

Ha kötelezővé tennék a kenyér folsavval, vagyis B9 vitaminnal történő dúsítását, azzal a becslések szerint évente legalább 300 olyan esetet lehet megelőzni, amikor a csecsemő nyitott gerinccel vagy más gerincbetegséggel születik meg. Már több mint két évtizede folyik a vita arról, hogy a kormánynak be kellene-e vezetnie a liszt kötelező dúsítását a vitaminnal, és az utóbbi időben a kutatók és a táplálkozási szakértők egyre erősebb nyomást gyakoroltak a politikusokra. A szakértők szerint a liszt dúsítása lenne a leghatékonyabb egyszeri közegészségügyi intézkedés, amit az Egyesült Királyság kormánya ebben az ügyben megtehet.

Forrás: Medipress.hu

A reggeli napfény segít a szervezet belső órájának beállításában – derül ki egy friss kutatásból, amelynek eredményei alapján az irodai dolgozóknak nap közben is érdemes levegőzni egyet az anyagcsere felgyorsításáért. Már egy 20-30 perces séta is elég a chicagói szakértők szerint.

A tudósok megállapították, hogy azok, akik a reggeli órákban döntenek a testmozgás mellett, kisebb súlyúak másoknál. Feltételezésük szerint a korai, élénk napfény segít a szervezet belső órájának beállításában, ami fokozza az anyagcserét.

Az eredmények alapján a délelőtti órákban élénk fénynek kitett egyének testsúlya kisebb volt, mint a többieké, még a mozgásmennyiséget, a táplálkozást és az alvást figyelembe véve is.

Az Észak-nyugati Egyetem Feinberg Orvosi Iskolájának munkatársai úgy vélik tehát, hogy az időzítés, az intenzitás és az időtartam is egyaránt fontos, ha edzésről van szó. Erre különösen érdemes odafigyelni, mivel egész napos beltéri tartózkodás esetén a szervezetnek esélye sincs elegendő mennyiségű napfényhez jutni, pedig már 20-30 percnyi séta elegendő volna.

Azok a kamaszfiúk, akik idejük nagy részét a számítógép vagy a tévé előtt töltik, gyengébb csont-ásványsűrűséggel rendelkeznek, mint azok a társaik, akik a legszívesebben a szabadban játszanak. Mindez hosszútávon csonttörésekhez és csontritkuláshoz vezethet.

Csontvázunk a születéstől a tinédzserkor végéig növekszik, majd a fiatal felnőttkor során éri el maximális erejét és méretét. A táplálkozás mellett a testmozgás az, ami hatással van erre a folyamatra. A norvégiai Tromsø régióban végzett kutatás szerint a hétvégi tévé- és internet-maratonok is hozzájárulnak a gyengébb csont-ásványsűrűség kialakulásához.

A csontsűrűségmérés az úgy nevezett DXA vagy DEXA-szám segítségével történt (dual-energy X-ray absorptiometry), az életmóddal kapcsolatos információkra pedig kérdőívek és interjúk segítségével tettek szert a szakemberek. Nem túl meglepő módon kiderült, hogy a fiúk több időt töltenek a számítógép előtt, mint a lányok.

Az azonban valósággal sokkolta a norvég tudósokat, hogy azok a lányok, akik négy-hat órát töltenek átlagosan a gép előtt, erősebb csontozattal rendelkeznek, mint a napi másfél órát monitor előtt ülő társaik. „További kutatásokat kell végeznünk a témában, mert ez a fejlemény mindenkit megdöbbentett” – fejtette ki Dr. Anne Winther professzor, a kutatás vezetője. A fiúknál az összefüggés egészen mást mutat: a napi hat óránál több időt a gép előtt ülő kamaszfiúk csont-ásványsűrűsége gyengébb, mint a csupán másfél órát online játékkal töltőké.

Forrás: Medipress.hu