Mindennapi Egészség

A fogyás a felnőttkor bármelyik szakaszában egészséges, hiszen hosszú távon előnyösen hat a szívre és az érrendszerre – olvasható egy friss tanulmányban, amely a The Lancet Diabetes & Endocrinology című szakfolyóiratban jelent meg.

A szakértők szerint az rendszeres testmozgás rendkívül fontos, de meglehetősen ritkán alkalmazott rehabilitációs módszer az agyi érkatasztrófák mentális és fizikai utókezelésében.

Egy nemrégiben, három hónapon keresztül folytatott kutatás rávilágított, hogy új tevékenységek, képességek (pl fotózás) elsajátítása mekkora jelentőséggel bír az idős emberek mentális képességeit tekintve.

Idős emberek gyakran kapnak tanácsokat arra vonatkozóan, hogy hogyan őrizhetik meg szellemi frissességüket.  Legtöbbször zenehallgatást, olvasást, kirakózást, vagy keresztrejtvény fejtést szoktak javasolni, de ez nem biztos, hogy elegendő.
A Psychological Science magazinban publikált tanulmány szerint tudatunk frissen tartásához aktív és szellemileg megerőltető tevékenységek szükségesek.

Mindenki szokott ásítani, ám a jelenség oka eddig ismeretlen volt a tudósok számára. Egy friss kutatás szerint viszont az ásítás lényege lehet, hogy segítsen a túlhevült agy lehűtésében.
Osztrák szakértőknek sikerült kimutatniuk, hogy az ásítás gyakorisága összefügg a levegő hőmérsékletével, mégpedig úgy, hogy nagyon melegben és nagyon hidegben ritkábban következik be.

A vizsgálatot Jorg Massen, a Bécsi Egyetem munkatársa irányította. Ennek során azoknak az ásítását figyelték meg, akik az osztrák főváros utcán sétáltak télen és nyáron. Az eredményeket egy Arizonában végzett ugyanilyen kísérletével hasonlították össze. 

Egy, a Kuakini Honolulu Szív Program (HPP) és a Kuakini Honolulu-Ázsiai Öregedési Tanulmány (HAAS) vizsgálati adatain alapuló kutatás szerint a japán férfiak esetében közvetlen kapcsolat van az alacsony testmagasság és a hosszú élet között.

"Két csoportra osztottuk a résztvevőket - nyilatkozta Dr. Bradley Willcox, a Hawaii Egyetem John A. Burns Orvostudományi karának munkatársa - Az egyikbe a 157 centinél alacsonyabbak, a másikba a 160 centinél magasabbak kerültek. Az adatok szerint a 157 centiméternél alacsonyabb férfiak éltek a legtovább. A tendencia a 157 centinél magasabbak esetében úgy alakult, hogy minél magasabb volt valaki, annál rövidebb ideig élt."

A vizsgálatok szerint az alacsonyabb férfiak sokkal nagyobb eséllyel rendelkeztek a védő hatású és hosszú várható élettartamot elősegítő FOXO3 génnel. A génnek köszönhetően a férfiak kisebb testalkatúak voltak, és jóval tovább éltek, mint magasabb társaik. Az alacsonyabb férfiaknak ráadásul jellemzően a vércukorszintjük is alacsonyabb volt, és ritkábban alakultak ki az esetükben daganatos megbetegedések.

Forrás: Medipress.hu

Krémes fagylalt, vagy ropogós müzli szelet? A legújabb kutatás szerint az élelmiszerek textúrája befolyásolja az emberek étrendi választásait.

„Megvizsgáltuk az összefüggést az élelmiszer textúrája és az elfogyasztott mennyiség, a kiválasztott ételtípusok és a vélt kalóriabevitelünk között” – írták a Journal of Consumer Research augusztusi számában megjelentő tanulmány szerzői, Dipayan Biswas és Courtney Szocs, a Dél-Floridai Egyetem kutatói.

Az egyik kísérletükben a résztvevőket arra kérték, hogy válasszanak ki puha, sima, kemény és durva textúrájú ételeket, majd próbálják megbecsülni a kalóriatartalmukat.

Egy másik kísérletükben az önkéntesek TV reklámokat néztek és értékeltek abban a hitben, hogy egy tesztet végeztek. A feladat mellé azonban egy bögre kakaós kevert sütemény falatokat kaptak „hálából az idejükért”. A résztvevők felétől azt is megkérdezték, szerintük mennyi kalória van a süteményben. Az alanyok egy része lágyabb textúrájú süteményt kapott, a többiek pedig ropogósabbat. Azok a résztvevők, akiket a sütemény kalóriatartalmáról kérdeztek, ezért kénytelenek voltak a kalóriabevitelre összpontosítani, többet fogyasztottak a ropogós süteményekből, mint a puhából. Azok a személyek viszont, akik nem összpontosítottak a kalóriabevitelre, általában többet ettek a puha süteményből.

A szakértők úgy vélik, hogy az étel textúrája és a vélt kalóriatartalom, az elfogyasztott mennyiség illetve az ételválasztás közötti összefüggés alaposabb megértése segíthet abban, hogy a fogyasztókat egészségesebb táplálkozás felé lehessen terelni.

Forrás: Medipress.hu

Minden ötödik embernél diagnosztizálnak bőrrákot valamilyen életszakaszban a legfrissebb egyesült államokbeli adatok szerint. Dr. Mark Lebwohl, az Amerikai Bőrgyógyász Akadémia elnöke éppen ezért fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy mi a legmegelőzhetőbb daganattípusnál a prevenció módja.

„Szerencsére a bőrrákfajták többsége, még a melanoma is gyógyítható korai felfedezés esetén” – fogalmazott a szakértő a New York-i Mount Sinai kórházhálózat sajtóközleményében. „A saját bőrünk ismerete kiemelten lényeges a korai rákfelismerésben. Mindenképpen bőrgyógyászhoz kell fordulni, amennyiben változó, növekvő vagy vérző foltot, anyajegyet, esetleg dudort találunk magunkon” – tette hozzá Dr. Lebwohl, aki a következő tanácsokat foglalta írásba:

A legfrissebb kutatási eredmények szerint már napi két és fél adag zöldség és gyümölcs elfogyasztása is jelentős mértékben csökkenti az agyérgörcs kialakulásának kockázatát.

A kutatás szerint a stroke kockázata 32 százalékkal csökken minden napi 200 gramm elfogyasztott gyümölcs után, és 11 százalékkal minden napi 200 gramm zöldség elfogyasztása után. Erre az eredményre 20 olyan korábbi kutatás elemzéséből jutottak a szakértők, amelyek mind a zöldség-gyümölcs fogyasztás és a stroke kockázata közötti összefüggést vizsgálták az elmúlt 19 évben.

Az elemzésnek alávetett kutatások azt mutatták, hogy a nagy mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás csökkenti a vérnyomást, ami az agyi érkatasztrófák egyik fő kóroka, és javítja a mikrovaszkuláris működést. Az ilyen étrend a testtömeg-index, a derékbőség, a koleszterinszint és a gyulladás szempontjából is kedvező hatást gyakorol.

A Stroke szaklapban megjelent tanulmányból az is kiderült, hogy a zöldség- és gyümölcsfogyasztás kedvező hatásai a férfiak és nők minden korosztályában kimutathatók.

Forrás: Medipress.hu

A Liverpool Egyetem kutatói nemrégiben arra a felfedezésre jutottak, miszerint a zenei képzés hatására megnőhet az agy bal féltekéjében a véráramlás, ami arra utal, hogy a zenéért és a nyelvért felelős területek közös agyi pályákkal rendelkeznek.


Az Egyetem Pszichológiai, Egészségügyi és Társadalmi Intézetének munkatársai két külön vizsgálat során figyelték meg zenészek és nem zenészek agyi aktivitásait. Az első vizsgálat során 14 zenészt és 9 nem zenészt kísértek figyelemmel zenei, illetve nyelvi feladatok végzése közben, és megállapították, hogy a zenészek agya a két tevékenység során hasonló tevékenységet mutatott, ám a többieké nem.

Egy friss kutatás szerint azoknál az újszülötteknél, akik kellő mennyiségű baktériummal érintkeznek, ritkábban alakul ki később asztma. Mindez alátámasztja azt a teóriát, miszerint az allergiák és egyéb egészségügyi problémák egyre növekvő száma mögött a modern korra jellemző higiénia- és tisztaságmánia áll.

Szakértők szerint a mai társadalom fertőtlenítési kényszere hiperérzékennyé teszi az embereket a legártalmatlanabb allergénekkel szemben is, pedig ahhoz, hogy az immunrendszer minél korábban kialakuljon és megerősödjön, nélkülözhetetlen, hogy találkozzunk baktériumokkal. A Nature Medicine című lapban közzétett tanulmány szerzői a fentiek fényében egyenesen azt tanácsolják, hogy az újszülötteket olyan bakteriális kezelésnek kellene alávetni, mely során szándékosan juttatnának baktériumokat a szervezetükbe. 
Egereken végzett kísérletek már kimutatták, hogy az így kezelt rágcsálók ellenállóbbá váltak az asztmával, illetve az egyéb allergénekkel szemben.

Még 2011-ben készült egy másik vizsgálat is, ahol 1400 gyereket kísértek figyelemmel, és megállapították, hogy azoknál, akik valamilyen betegségükre antibiotikumot kaptak, 70 százalékkal nagyobb arányban alakult ki asztmás megbetegedés, aminek a hátterében az állhat, hogy az antibiotikum a rossz baktériumok mellett a jókat is kiirtja a szervezetből. 

Forrás: Medipress.hu