Mindennapi Egészség

Vannak, akik kötelességüknek érzik, hogy már a munkaidő kezdete előtt megérkezzenek az irodába, s tovább is maradjanak. Ez elsősorban a kreatív szakmában tevékenykedőkre igaz. Szakértők szerint azonban a túlóra nemcsak az egészségre, hanem az előmenetelre is rossz hatással van.

Friss kutatási eredmények figyelmeztetik a munkavállalókat arra, hogy a munkahelyen való reprezentációs célt szolgáló elnyújtott jelenlét negatív hatást gyakorol az életminőségre. Ide tartozik például az az eset, amikor valaki betegen is dolgozni megy. Egy kérdőíves felmérés alapján sokan napi szinten kényszert éreznek arra, hogy hamarabb érkezzenek a munkahelyükre, s tovább maradjanak ott.

A kreatív szakmában tevékenykedők négyötöde számolt be arról, hogy az irodájában „jelenlétkultusz” tombol. Őket követik a pénzügyi szolgáltató ipar munkavállalói, akiknek 70 százaléka érzi úgy, illik a munkaidőnél jóval többet bent tölteni. 

Munkaügyi szakértők szerint azonban ez semmiképpen sem előnyös a karrierkilátások szempontjából. Az Overbury fejvadász cég által végzett, több mint 2 000 irodai dolgozóra kiterjedő felmérés bizonyítja, hogy a műszaki ágazatokban a legkisebb a kísértés a munkaidőn kívüli igavonásra – ám ott is a megkérdezettek 58 százaléka állítja, hogy erre mindennapi nyomást tapasztal. 

A válaszadók négyötöde úgy véli, hogy a túlóra elkötelezettséget jelent a felettesek szemében, kétharmaduk pedig az előléptetési esélyeit szeretné ezzel növelni. Az eredmények ellentmondanak annak a tendenciának, miszerint a távmunka egyre egyszerűbb és praktikusabb. 

A dolgozók egy része még azt is bevallotta, hogy különböző taktikákat alkalmaz a saját igyekezetének prezentálására, például kora reggeli vagy késő esti e-mailek közvetítésével. 

„A jelenlétkultusz csökkenti a hatékonyságot, növeli a költséges hibák elkövetésének kockázatát, ráadásul hozzájárul a kórokozók terjedéséhez” – figyelmeztet Dr. Jill Miller, a brit Személyzeti és Fejlesztési Kutatóintézet munkatársa.

Forrás: Medipress.hu

Egy friss elemzés szerint a vegetáriánus étrenden élő embereknek általában alacsonyabb a vérnyomása, mint a nem vegetáriánus étrendet követőknek.

A japán kutatók úgy vélik, hogy egyes emberek számára jó módszer lehet a magas vérnyomás gyógyszerek nélküli kezelésére a vegetáriánus étrend követése. A vegetáriánus étrend nem tartalmaz húsféléket, de tejterméket, tojást és halat bizonyos esetekben tartalmazhat. A vegetáriánusok hangsúlyozzák a növényi eredetű élelmiszerek, különösen a zöldségek, gabonafélék, hüvelyesek és gyümölcsök jelentőségét.

A magas vérnyomás növeli a szívbetegség, a stroke, a vesebetegségek és más rendellenességek kockázatát. Sokak számára az egyetlen kezelési lehetőség a gyógyszer, ez azonban költségekkel és mellékhatásokkal járhat.

„Ha az étrend megváltoztatásával megelőzhető a magas vérnyomás, vagy csökkenthető a magas vérnyomás, az sokak számára adhat reményt” – mondta a kutatás vezetője, Yoko Yokoyama, az oszakai Országos Agy- és Kardiovaszkuláris Kutatóközpont munkatársa. „A megfelelő étrend kiválasztásához azonban tudományos kutatásokra kell támaszkodni. Elemzésünk egyértelműen bizonyítja, hogy a vegetáriánus étrend rendkívül hatékonyan csökkenti a magas vérnyomást.”

A JAMA Internal Medicine szaklapban közzétett tanulmányhoz 32 megfigyelésen alapuló, és hét kontrollált kutatást tekintettek át a japán kutatók. Az összesen majdnem 22 ezer ember részvételével készült kutatásokból az derült ki, hogy a megfigyeléses vizsgálatokban a vegetáriánus étrend átlagosan 7 Hgmm-rel csökkentette a szisztolés, és 5 Hgmm-rel a diasztolés vérnyomást. A klinikai kísérletekben a vegetáriánus étrend követése átlagosan 5 Hgmm-es szisztolés, és 2 Hgmm-es diasztolés vérnyomáscsökkenést eredményezett.

Forrás: Medipress.hu

2014. február 20-án és 21-én a "Marketing, Public relations és reklám az egészségügyben" elnevezésű konferencián vettem részt, melyet a Griff Hotelben rendezett meg az Egészségügy + Üzlet internetes portál üzemeltetője.

Kutatók megállapították, hogy a fogyókúrázóknak nem is az édesség, hanem az alkohol a legfőbb ellenségük, és sokan ott buknak el, hogy egy átdiétázott nap után az esti film mellé kinyitnak egy üveg bort.

Egy kísérlet során 80 fogyókúrázó férfit és nőt kértek fel, hogy mobiltelefonjukon vezessenek egy elektromos naplót, melyben minden kísértésről beszámoltak, amivel szembe találták magukat a diétájuk során. Azt is rögzíteniük kellett, hogyan érezték magukat a kísértés közben és végül sikerült-e ellenállniuk vagy sem. Az eredmények azt mutatták, hogy a kísérlet egy hete alatt átlagosan 11 alakommal kerültek kísértésbe az alanyok, és az esetek felében el is buktak. A leginkább csábító dolgok a tiltott ételek voltak, főleg olyankor, amikor rendkívül stresszesek vagy éhesek voltak a diétázók, ám meglepő módon a különféle cukros édességek és nassolni valók helyett legtöbb esetben az alkohol volt az, ami letérítette a fogyni vágyókat a helyes útról.

Heather McKee, a Birmingham Egyetem szakembere úgy véli, ennek legfőbb oka az, hogy az emberek gyakran alulbecsülik az alkoholos italok kalóriatartalmát, pedig heti öt korsó sör elfogyasztása egy éven keresztül ugyanolyan, mintha megennék 221 darab fánkot, két pohár fehérbor pedig egy nő napi ajánlott kalória-bevitelének közel egyötödét teszi ki. Dr. McKee hozzátette, hogy a legtöbb fogyókúrázó este esik leginkább kísértésbe, amikorra már kimerült az egész napos diétázástól, és otthon a kanapén vagy baráti társaságban egy sörözőben jóval könnyebb elcsábulni.

Az Annals of Behavioural Medicine című lapban megjelent tanulmányból az is kiderül, hogy az egészségtelen ételek társaságban sokkal vonzóbbnak tűnnek, mert ilyenkor úgy érezzük, ha a barátaink ehetnek ilyen ételeket, akkor nekünk sem ártanak, emellett a csoporthoz tartozás érzése könnyen túlevéshez is vezethet.

A szakember szerint, ha tisztában vagyunk vele, hogy számunkra mi a legnagyobb kísérték diéta idején, akkor könnyebb ellenállnunk, és ahogy az izmainkat, ugyanúgy az akaraterőnket is trenírozhatjuk. Érdemes az édességeket eltenni szem elől otthon és az irodában is, de érdemes valamilyen fokozatosságot is tartani, és nem egyszerre feladni mindent, amit szeretünk. Sokan újévi fogadalomként lemondanak az alkoholról, a csokoládéról és mindenféle édességekről egyszerre, pedig könnyebb lenne betartani a fogadalmakat, ha egyszerre csak egy dolgot vonnánk meg magunktól, és ha annak már könnyedén ellenállunk, akkor kezdenénk magunkat leszoktatni valami másról.

A tengeri ételek, a kakaó, a csirkehús és más, nagy mennyiségű cinket tartalmazó élelmiszerek oszteoarthritiszt okozhatnak.

Egy friss koreai kutatás szerint a csontok végén található porc a természetesen előforduló fém, a cink feldolgozásával járó molekuláris folyamatok következtében károsodik. Amikor az oszteoarthritisz során a porc lebomlik, a csontvégek közvetlenül egymáshoz dörzsölődnek, ami fájdalommal, duzzanattal és ízületi merevséggel jár.

Egyelőre azonban nincs hatékony gyógymódja a betegségnek, mert a kutatók eddig nem ismerték pontosan a rendellenesség molekuláris hátterét. Az új kutatásból viszont kiderült, hogy az oszteoarthritisszel összefüggő szövetkárosodást egy bizonyos molekuláris útvonal okozza, amely a cink szintjének szabályozásáért felel a porc sejtjeiben. A ZIP8 nevű fehérje szállítja a cinket ezekben a sejtekben, egy sor olyan molekuláris eseményt elindítva, amelyek egerekben a porcszövet lebomlásához vezetnek. A cink szintjének csökkentése tehát az oszteoarthritisz kezeléseinek újabb generációjának kifejlesztéséhez vezethet.

Jang-Soo Chun, a koreai Gwangju Természettudományi és Műszaki Intézet munkatársa így nyilatkozott az eredményekről: „A szövetkárosodást az úgynevezett mátrixbontó enzimek okozzák, mely fehérjéket a porcsejtek termelnek. Mivel a mátrixbontó enzimek működéséhez cinkre van szükség, a kutatók azt feltételezték, hogy a cink szintje a porcsejteken belül jelentős szerepet játszhat az oszteoarthritisz kialakulásában.

Elméletük igazolásához először oszteoarthritiszes betegekből és egerekből származó porcmintákat elemeztek. A mintákban a ZIP8 fehérje rendellenesen magas szintjét mutatták ki. A cink beáramlása a ZIP8 fehérjén keresztül aktiválja az úgynevezett fémszabályozó transzkripciós faktor 1-et (MTF1), amely megnöveli a mátrixbontó enzimek szintjét a porcsejtekben.

Az egereken végzett genetikai kísérletek révén a kutatók kimutatták, hogy ez a cink-ZIP8-MTF1 útvonal kulcsszerepet játszik az oszteoarthritisszel összefüggő porclebomlásban.

Forrás: Medipress.hu

Az Illinois Egyetem kutatóinak a brokkoli közismert rákellenes tulajdonságainak fokozása mellett azt is sikerült elérniük, hogy hosszabb ideig eltartható legyen a zöldség.

A kutatást vezető Jack Juvik elmondta, hogy a két természetes, növényi eredetű vegyület kombinált alkalmazása fokozza a brokkoli rákellenes hatásait, ugyanakkor megnöveli az eltarthatóságát.

A kutatók először metil-jazmonátot (MeJA), egy növényekben természetesen előforduló vegyületet használtak a brokkoli rákellenes hatásának fokozására. A betakarítás előtt körülbelül négy nappal a növényre fújt MeJA kiváltja a glükozinolát (GS) bioszintézisével összefüggő géntevékenységet. A brokkoliban és más káposztafélék szöveteiben lévő glükozinolátok erős rákellenes hatással rendelkeznek, mert olyan méregtelenítő enzimek működését serkentik, mint például a kinon-reduktáz, amelyek méregtelenítik és eltávolítják a rákkeltő anyagokat az emberi szervezetből.

A MeJa azonban e folyamat közben egy olyan génhálózatnak is jelez, amelyek az etilén felszabadításának kiváltásával a növény lebomlásához vezetnek. A kutatók ezért az 1-metilciklopropén (1-MCP) nevű vegyületet használták fel, amely gátolja az etilénre receptor-szenzitív receptorfehérjéket a növényben. A vegyületet a betakarítás után alkalmazták ugyanazokon a brokkolikon, amelyeket a betakarítás előtt metil-jazmonáttal kezeltek. Az 1-MCP tulajdonképpen gyorsabban kötődik a receptorfehérjékhez, és ezáltal kiszorítja az etilént, amivel drámai mértékben megnöveli az etilénnek tulajdonítható rothadást.

Egyik vegyület sem toxikus, természetesen fordulnak elő növényekben, bár Juvik szerint szintetikus formában is előállíthatók. A kutató azonban hangsúlyozta, hogy a kezeléshez mindkét vegyületből rendkívül kis mennyiségre van szükség.

„Nagyon olcsó, és körülbelül annyira toxikus, mint a só” – mondta Juvik az 1-MCP-ről. Nagyon kevés kell belőle a kívánt hatás eléréséhez. Illékony, és körülbelül 10 óra alatt eltűnik a növényből.”

Forrás: Medipress.hu

A legtöbb influenza elleni gyógyszerben láz-csökkentő összetevőjeként megtalálható a paracetamol vagy az ibuprofen.  A láz csökkentése viszont végeredményben hozzájárul a vírus terjedéséhez. Hogy is van ez?

A káprázatos zöld színű gyümölcs Kínából származik, nevét azonban Új-Zéland címerállatáról, a kivimadárról kapta.

A kivi rendkívül gazdag vitaminokban, kiemelkedő a C- és E-vitamintartalma. Majdnem kétszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a narancs. Ezen kívül egy közepes méretű gyümölcsben 250 milligramm kálium is található, továbbá olyan létfontosságú tápanyagok, mint a K-vitamin, magnézium, réz foszfor és flavonoidok. Magas tápanyagtartalma ellenére azonban kevés kalóriát tartalmaz.

Ha a rák, a szívproblémák és más súlyos betegségek kockázatának csökkentése nem adna kellő motivációt a dohányzásról való leszokáshoz, íme, egy újabb érv: a The FASEB Journal 2014. januári számában megjelent kutatás szerint a nikotin összezavarja a szervezet belső óráját, ami negatív hatással van a tüdő és az agy működésére. Ez röviden annyit jelent, hogy rontja az alvás minőségét, ami a kognitív képességek hanyatlásához, hangulatzavarokhoz, depresszióhoz és szorongáshoz vezet.